Minden, amit az érzelmi zsarolásról tudnunk kell

Legtöbbünk megtapasztalta már élete során azt a helyzetet, amikor valaki a környezetéből erős érzelmi nyomásgyakorlással olyan dolgokra is rávette, amit ő egyáltalán nem akart megtenni. Ez a valaki lehet akár egy bűntudatkeltő vagy irányító szülő, egy „csendkúrával” büntető barát vagy barátnő, egy megszégyenítő vagy éppen rendszeresen ígérgető főnök – a sort sajnos még hosszan sorolhatnánk.

Az érzelmi zsarnok nem egy távoli rokon, a sarki bolt eladója vagy egy kvázi-ismerős a Facebookon. Gyakran a szűk családi vagy baráti körünkből, esetleg a munkahelyünkről kerül ki. A kapcsolati közelség pedig még nehezebbé teszi számunkra, hogy időben felismerjük az érzelmi zsarolást, és hogy szembeszálljunk vele.

Hogyan ismerhetem fel, hogy érzelmileg zsarolnak?

A felismeréshez hasznos tudatosítani, hogy mi is valójában az érzelmi zsarolás: a pszichológiai erőszaknak és a manipulációnak egy olyan fajtájáról beszélünk, aminek célja, hogy különféle kifinomult módszerekkel (ezt lentebb részletesebben is kifejtjük) éri el, hogy az áldozat tegyen meg valamit a saját igényei és jólléte árán, ehhez pedig kiváló érzékkel használja ki az áldozat nyílt vagy rejtett bűntudatát, kötelességérzetét, bizonytalanságát és félelmeit.

Fontos leszögeznünk, hogy minden emberi kapcsolatban előfordul, hogy befolyásoljuk a másikat, mégpedig az egyenlőségen alapulva, többnyire oda-vissza.

Ez egészen addig teljesen normális, amíg megfelelő keretek között zajlik, mindenki számára elfogadható eredménnyel jár, és nem azért teszünk meg valamit, mert tartunk a – nyíltan vagy utalásokkal kifejezett – negatív következményektől. Egy egészséges kapcsolatban felmerülő befolyásolási szándék során a felek képesek elfogadni, hogy nem minden esetben lehetséges az akarat beteljesítése, a vágy kielégítése, és hogy időnként kompromisszumokat kell kötnünk.

Az érzelmi zsarolás játszmáját sajnos nem ilyen szabályok mentén játsszák. A zsarnok megpróbál irányítani minket, figyelmen kívül hagyva tiltakozásunkat. Rendszerint az a meggyőződése, hogy az ő indítékai, véleménye és igényei magasabb rendűek, mint a mieink, a közöttünk lévő problémákért pedig nem vállal felelősséget.

Miben nyilvánulhat meg az érzelmi zsarolás?

Az érzelmi zsarolás felismerését több tényező is nehezíti. Az egyik, hogy sokszor a szeretet érzésével és erős kötődéssel vegyül, vagy a szeretet köntösébe bújva jelenik meg. A másik, hogy igen sokféle megnyilvánulási formája létezik. Ez utóbbiban segít nekünk Susan Forward és Donna Frazier, akik az Érzelmi zsarolás című könyvükben ezeket a megnyilvánulási formákat négy különböző csoportba osztották:

• A legkönnyebben a büntetőket lehet felismerni. Az ilyen típusú személyek olyan kapcsolatok kialakítására és fenntartására törekszenek, ahol egyedül ők irányíthatnak. Általában vagy egészen nyílt fenyegetéssel („Ha elhagysz, soha többé nem láthatod a gyerekeidet!”), mások előtti megszégyenítéssel, vagy passzív büntetéssel (fortyogás, duzzogás, csendkúra stb.) próbálják meg elérni céljukat.
• Az önsorsrontók az áldozataik felelősségérzetére és leendő bűntudatára építenek. Ők általában saját magukra vonatkozó fenyegetéseket hangoztatnak és felvázolják, milyen szörnyűségek történnek majd velük, ha áldozataik nem úgy cselekszenek, ahogyan azt ők szeretnék. „Ha elválsz, nekem nincs miért tovább élnem!”, „Apád is elhagyott, ha te is elköltözöl itthonról, én belebetegszem a magányba! Hát így hálálod meg azt, amit érted tettem?” Ezzel látszólagosan gyerekszerepbe helyezik magukat, és a megoldást a másiktól (a „felnőttől”) várják el.
• Az előző csoporthoz hasonlóan a szenvedő típusú érzelmi zsarnokok is a bűntudatra építenek. Jellemző taktikájuk, hogy látványos szenvedésük okait vagy a másokkal szembeni igényeiket nem mondják ki, hanem elvárják, hogy azokat a többiek kitalálják. Ha ez nem történik meg, ha nem kapják meg azt, amire (titokban) vágynak, akkor az áldozat szerepébe bújnak, elvonulnak szótlanul, nem válaszolnak az üzenetekre, hívásokra. A felszínen gyengének tűnnek, de valójában csendes diktátorokként irányítják környezetüket.
• A kínzók csoportjába azok a személyek tartoznak, akik bátorítanak, ígérgetnek, csábítanak, elhúzzák a mézesmadzagot – és aztán hirtelen változik a helyzet. Utólag feltételeket szabnak, majd közlik, hogy, amennyiben nem kapják meg, amit szeretnének, akkor ők sem adhatják oda a belengetett „díjat” – legyen az anyagi, érzelmi vagy bármilyen jellegű.

Az érzelmi zsarolás további jelei

Előfordulhat, hogy a fent összefoglaltak segítségével sem sikerül azonnal beazonosítanunk egy mérgező viszonyt. Az érzelmi zsarolás felismerésében ekkor az segíthet, ha átgondolunk néhány tényezőt egy számunkra fontos személlyel vagy önmagunkkal kapcsolatban. Árulkodó jel lehet, ha az alábbi kérdések közül többre is igennel válaszolunk:

• Gyakran neheztelek magamra utólag, hogy „jobb a békesség” alapon beadtam a derekamat ennek a konkrét személynek és az ő követelésének?
• Bűntudatot érzek, ha nemet mondok neki?
• Tartok attól, hogy a kapcsolatunkkal, velem vagy a másik féllel valami baj történik, ha nem teszem meg azt, amit mond?
• Rendszeresen hallom tőle, hogy én vagyok az egyetlen, akihez fordulhat a bajban?
• Legbelül úgy érzem, hogy a másik féllel szembeni kötelezettségem erősebb az önmagam iránt érzett felelősségnél?

Hogyan válik valaki érzelmi zsarolóvá?

Érzelmi zsarnoknak nem születik az ember, és

nem is azért válik azzá, mert puszta gonoszságból azzá szeretne válni.

Nem véletlen, hogy az érzelmi zsarolásos esetek száma drámaian megnő krízishelyzetek vagy nagyobb változások során, mint amilyen lehet például egy költözés, szakítás, betegség vagy egyéb veszteségek. Az érzelmi zsarnok azért zsarol, mert legbelül retteg attól, hogy kiesik a kontrollból, elutasítják, vagy elveszít egy számára fontos dolgot, embert, kapcsolatot. Csillapíthatatlannak tűnő szorongása révén kialakult az a meggyőződése, hogy csak akkor van esélye a túlélésre, ha nem enged a másiknak. Különben veszít, sőt megsemmisül.

A zsarnok a felszín alatt erősen küzd saját démonaival, még ha ezt a zsarolás bizonyos módjainál különösen nehéz is észrevenni. Természetesen attól, hogy ezt megértjük, még egyáltalán nem kell, sőt nem szabad elfogadnunk az érzelmi zsaroló működésmódját.

Az nem az ő felelőssége, hogy gyermekként nem volt előtte megfelelő minta, de felnőttként már kizárólag ő a felelős azért, hogy nem képes egészséges és mások számára nem ártó módon megküzdeni fájdalmas érzéseivel.

Az érzelmi zsarolás hatásai

A legtöbben talán azért nem veszik kellően komolyan az érzelmi zsarolást, mert annak következményei többnyire nem életveszélyesek. Pedig a lelki következmények (depresszió, szorongás, egyre alacsonyabb önbecsülés stb.) kifejezetten súlyosak lehetnek, főleg, ha a zsarolás hosszú távon fennáll.

A szabadjára engedett érzelmi zsarolás felemészt minket, és komoly sebeket ejt önbecsülésünkön. A folyamatos behódolás önmagunk (értékeink, meggyőződésünk, igényeink) feladásával jár. Ezen kívül másokkal való kapcsolataink is sérülhetnek: akár a zsarnok igényeinek megfelelően, vagy épp a saját szégyenérzetünk miatt leépíthetjük azokat, eltávolodhatunk szeretteinktől, sőt, teljesen be is zárkózhatunk.

Mindez hosszú távon akár testi tüneteket is okozhat.

Egyértelmű tehát, hogy az érzelmi zsarolással mielőbb szembe kell szállnunk.

Hogyan szálljak szembe az érzelmi zsarnokkal?

A hatékony szembeszállás érdekében párhuzamosan kell foglalkoznunk a zsarolásra adott viselkedésünk megváltoztatásával és az érzelmeinkkel. Előbbi viszonylag rövid időn belül megtörténhet, az utóbbi viszont hosszabb folyamat, ezért érdemes ebbe is minél előbb belevágni – a hatékonyság érdekében akár egy pszichológus segítségével.

A nulladik lépés mindig annak felismerése, hogy érzelmi zsarolás áldozatául estünk (ebben segíthetnek a fentebb összegyűjtött kérdések). Ha ez megtörtént, érdemes megfogadnunk a következő néhány tanácsot, melyeknek többségét Forward és Frazier javasolja:

• Kössünk szerződést önmagunkkal, melyben elismerjük, hogy felnőtt emberként választási lehetőségekkel rendelkezünk, és ígérjük meg magunknak, hogy aktívan részt veszünk az érzelmi zsarolás kiirtásában a kapcsolatainkból! Mindezt írjuk le, és írjuk is alá!
• Tanuljunk meg várni! Nem kell a nyílt vagy rejtett követelés megjelenésekor azonnal döntenünk vagy reagálnunk. Kérjünk (vagy adjunk magunknak) némi időt, hogy átgondoljuk a helyzetet, a zsaroló valódi motivációit és a saját igényeinket is! Ezek alapján átgondoltabb választ adhatunk.
• Bármennyire is nehéz, próbáljunk meg higgadtak maradni! A higgadtság megőrzése segíthet abban, hogy ne a másik fél uralja a helyzetet. Ne védekezzünk, de ne is támadjunk vissza! Legyünk tudatában annak, hogy olyan emberrel van dolgunk, aki retteg, hogy megbántjuk vagy elhagyjuk őt!
• Emlékeztessük magunkat arra, hogy mindenki a saját érzéseiért felelős, és hogy nem vehetjük át a felelősséget más (felnőtt) emberektől! Különben csak mi is hozzájárulunk a gyerekszerepben tartásukhoz.
• Tartsuk kontroll alatt a kötelességérzetünket! Jó módszer erre, ha megvizsgáljuk a kötelességeinkkel kapcsolatos meggyőződéseinket, és megkérdőjelezzük őket. Például: „Hol van az megírva, hogy a nap bármely szakában fel kell vennem a telefont?!” és így tovább…
• Bűntudatunkkal is van dolgunk. Ahhoz, hogy könnyebben semlegesítsük, gondoljuk át a következőt: Valóban rosszindulatú/kegyetlen/bántalmazó volt, amit tettem, vagy tenni akarok? Ha nem, mi volt a valódi motivációm?
• Ha a fentiek alapján elhatároztuk magunkat a változás mellett, akkor ebben érdemes kitartanunk. Így a másik fél is komolyabban vehet majd minket – és, egyáltalán nem mellesleg, mi is magunkat. Ezáltal elindulhat egy önmagát erősítő, pozitív körforgás.

Összegzés

Sokszor úgy érezzük, csapdában vagyunk, és nincs más választásunk, mint a behódolás. Azonban

mindenkinek joga van ahhoz egy emberi kapcsolatban, hogy döntéseit ne a félelem irányítsa.

Az érzelmi zsaroló saját indíttatásból nem fog ezen a helyzeten változtatni, nekünk kell tehát kiállnunk önmagunkért, és határokat szabnunk felé. Ha ezt megtesszük, és a másik fél továbbra sem változtat, akkor is van választásunk: bármennyire is ijesztőnek vagy nehéznek tűnik, végső esetben megszakíthatjuk vele a kapcsolatot. Ha úgy érezzük, ehhez egyedül kevés az erőnk, kérjük szakember vagy ismerősök, rokonok támogatását!

Felhasznált irodalom

• Susan Howard, Donna Frazier: Érzelmi zsarolás, Háttér Kiadó, 2019
• Margitics Ferenc: Család-pszichológia, Tudatosság Könyvek Kiadó, 2023
• Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában, Saxum Kiadó, 2009

Ha szeretnél dolgozni azon, hogy jobban menjen az asszertivitás, lépj be az Önazonos Vagyok Klubba!