„Ismerd meg önmagad, ismerd meg a világot!” – tartja a mondás. És valóban, mi is segíthetné jobban az életben való eligazodásunkat annál, ha a lehető legalaposabban megismerjük saját magunkat, igényeinket és határainkat. Önismeret nélkül, mondhatni, a sötétben tapogatózunk. Miért nem működnek a kapcsolataim? Mitől érzem ilyen megrekedtnek/lehangoltnak/bosszúsnak magamat?
Bár a gondok megoldásáig igencsak rögös út vezethet, a problémákat okozó rossz mintázatok felismerését már most elkezdhetjük.
Ebben lesz elsődleges segítőtársunk az önismeret. Az önismeret ugyanis az a kéz, ami az ismeretlen és fejtörést okozó helyzetekben „felkapcsolja a villanyt” számunkra, rávilágít az összefüggésekre, ezáltal pedig közelebb lendít a megoldáshoz.
Mi az önismeret?
A pszichológiában az önismeret szóval írjuk le az egyénnek azt a képességét, hogy ismeri önnön személyiségének építőköveit. Úgy szólván, „tudja, honnan jött”, miért lett olyan, amilyen, tisztában van a viselkedése és az érzelmei katalizátoraival, tudja, merre keresse az életében felmerülő problémák forrását, látja az ok-okozati összefüggéseket, ismeri a fő mozgatórugókat. Aki magas szintű önismerettel bír, többnyire tisztában van azzal, hogy milyen szerepeket tölt be mások életében, a munkahelyén, a világban – és ezekkel (ha nem is maradéktalanul elégedett, de) igyekszik minél előnyösebben operálni.
Alapvető jellemzője az önismeretnek, hogy fejleszthető, ugyanakkor – az összes többihez hasonlóan – mindig változó, formálódó képességünk. Az önismeret útja nem egy egyenletes, lineáris vonal, amelynek a végén elérünk a tökéletes tudás Mekkájába, hanem egy olyan, hosszú és kanyargó ösvény, amelyet egész életünkön át taposunk. Néhol rögösebb, máskor simább, de minden egyes lépéssel tanít nekünk valami fontosat – saját magunk megfigyelése, illetve a külvilágtól kapott visszajelzések dekódolása révén.
Az önismeret jelentősége
Láthatjuk tehát, hogy az önismeret kulcsszerepet kap a személyes fejlődésben. Nélküle ugyanis nem tudhatjuk pontosan, min érdemes változtatnunk a párkapcsolati, munkahelyi és egyéb magánéleti sikereink érdekében. Ha képesek vagyunk kellő távolságból rátekinteni saját működésünkre, beazonosíthatjuk azokat a gócpontokat, amelyek rendre eltérítenek bennünket kitűzött céljaink elérésétől. Az önismeret segít meglátni, min érdemes változtatnunk, hol kellene kilépnünk az eddig megszokott mederből az előnyösebb döntéshozatal, így a jobb kimenetelek érdekében.
Gyakran felmerülő probléma például a párválasztásban, hogy az egyén mintha „ugyanabba a patakba lépne bele” minden új kapcsolat alkalmával. „Vonzom a bunkókat” – nyugtázza ilyenkor helyzetét az, aki alacsonyabb szintű önismerettel bír. Ha azonban elkezdi fejleszteni a szóban forgó képességét, hirtelen derengeni kezdhet neki, hogy melyek is lehettek azok a vészjelek (red flagek), amelyeket az ismerkedés idején nem vett komolyan. Mi több, megláthatja az ezeket összefonó hasonlóságokat is. Például:
„Ádámmal mindig csak akkor találkoztam, amikor neki alkalmas volt… Béla nem fogadta el, mi több, büntetett a viselkedésével, ha sokáig kellett dolgoznom egy számomra kedves projekten… Csabi mindig az éjszaka közepén hívogatott, és ezen állandóan összevesztünk… Úgy tűnik, egyikőjük sem tartotta tiszteletben az időmet. Vajon mi lehetett az a viselkedés a részemről, ami mindhármójukból ezt a reakciót váltotta ki? Mi lehet az oka annak, hogy rendszerint olyan férfiakat választok, akiknek az én igényeim nem fontosak?” Persze, rövid távon csábító „megoldás” inkább lebunkózni őket és továbbállni – a vizsgálódás megspórolásával azonban növeljük a kockázatát annak, hogy a következő kapcsolatukban is az előzőekhez hasonlóan alakul majd a „közös” időgazdálkodás. Ezért is éri meg a rögösebb utat, azaz az önreflexió gyakorlását és az önismeret fejlesztését választani – ami, persze, még nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy előző partnereink valóban nem tartottak tiszteletben minket…
Az önismeret szerepe a kapcsolatokban
Az előzőekből láthatjuk, milyen lényeges felismerésekhez vezethet hozzá a társas kapcsolatok terén az önismeret. Ha ugyanis – a példánál maradva – a következő kapcsolatunkban is arra utaló jeleket tapasztalunk, hogy a másik fél nem tartja tiszteletben az időnket, nemcsak, hogy ezt hamarabb kiszúrhatjuk, hanem a probléma megoldásához is gyorsabban és kevesebb sérüléssel juthatunk el. Például azáltal, hogy ezt (mivel felismertük) szavakban ki tudjuk fejezni, meg tudjuk fogalmazni, milyen jelekből milyen következtetéseket vontunk le, és ennek kapcsán elindulhat egy építő beszélgetés (amihez persze a másik fél hajlandósága is szükséges lesz).
A párbeszéd során megismerhetjük a másik álláspontját, az őt befolyásoló tényezőket, és ezáltal mindketten empatikusabban állhatunk a probléma megoldásához, végeredményben akár kompromisszumra, mi több, közös megegyezésre is juthatunk. Vagy, ha nem is ennyire ideálisan alakul minden, legalábbis előnyösebben és előremutatóbban alakulhat kettőnk viszonya (még ha búcsúzással is ér véget), illetve saját érzelmi intelligenciánkat és kommunikációs készségeinket is magasabb szintre emelhetjük annál, mintha eleve bele sem mentünk volna ebbe a beszélgetésbe. Láthatjuk tehát, hogy az önismeret nem csak a másokkal való viszonyainkra hat ki.
Az önismeret szerepe a mentális egészségben
Rengeteget fedhet fel előttünk saját viselkedésünkkel, motivációinkkal, sérüléseinkkel és káros mintázatainkkal kapcsolatban az önismeret. Mi több, mentális egészségünk megőrzését is elősegítheti. De az önismeret és az egészséges, reális énkép szintén hozzásegíthetnek, hogy az alkatunknak és képességeinknek megfelelő elvárásokat támasszunk magunkkal szemben. Amennyiben ezt meg tudjuk tenni, sokkal kevesebb csalódás és kudarcélmény érhet bennünket, illetve az elért eredményeink is nagyobb elégedettséget és örömöt okozhatnak.
Magas szintű önismeret segítségével elkerülhetőbbé válik az önmarcangolás és a szorongás, és sokkal inkább a helyén kezelhetjük érdemeinket.
A terápia segíteni tud abban, hogy az önreflektív képességünk fejlődjön, hogy reálisabb képet tudjunk kialakítani önmagunkról és másokról is, tanácsadási folyamatban pedig felbecsülhetetlenül nagy segítség lehet, ha kellő önismeret segítségével pontosabb képet tudunk adni segítőnknek jelenlegi mentális állapotunkról, káros mintázatainkról (és megküzdési stratégiáinkról) – ezekkel ugyanis mind-mind a problémáink kezelésének hatékonyságát növelhetjük. A saját önismeretünk tehát mások számára is „felkapcsolhatja a villanyt” velünk kapcsolatban – ahogyan a bevezetőben fogalmaztunk.
Az önismeret szerepe a karrierben
Szintén az első bekezdésben esett szó arról, hogy az önismeret akkor is segítő kezet nyújthat, ha megrekedtnek, elakadtnak érezzük magunkat az életünkben, például a karrierünk tekintetében. Figyelmünk befelé fordításával személyiségünk olyan alapvető részeire is fény derülhet, mint például hogy mit tartunk életküldetésünknek, milyen feladatok és eredmények töltenek el bennünket elégedettségérzéssel, örömmel, milyen munkakörnyezetben érezzük jól magunkat, mikor tudunk a legjobban teljesíteni. Napjaink óriási részét teszi ki a munka, így nem érdemes szemet hunyni az ezzel kapcsolatos önismereti kérdések felett sem.
Az önismeret már a számunkra ideális karrierút kiválasztásában is segíthet (például: Tényleg nekem való a jogi/orvosi/mérnöki egyetem? Sikeres és elégedett tudnék lenni egy ilyen pályán?), megkönnyítheti a döntéshozatalt rövid és hosszú távra szóló kérdések esetén (Milyen hatással lenne a mentális egészségemre, ha elvállalnám ezt a külföldi állásajánlatot/projektet/előléptetést?). De olyan, kisebb horderejűnek tűnő, viszont sokkal gyakrabban felmerülő kérdésekben is segíthet, mint a számunkra ideális munkarend kialakítása, a munkakörnyezet megváltoztatása, vagy akár csak a feladatok ütemezése. Az önismeret fejlesztése mindezek által a munkahelyi elégedettségünk és teljesítményünk növelésével is kecsegtet – ez pedig túlzás nélkül az egész életminőségünkre kihathat.
Összefoglalás
Önismeret hiányában idegenek lehetünk a saját életünkben, úgy érezhetjük, mintha minden egyes nap újra és újra fel kellene térképeznünk világunk határait. Amennyiben azonban fejlesztjük önismereti képességünket, nem kell többé a „nulláról indulva” belevágnunk feladataink – legyenek azok magán- vagy munkajellegűek – megoldásába. Az önismeret folyamatos és kitartó fejlesztése, az önvizsgálat támogatja a problémák jobb és gyorsabb megoldását, ezáltal hozzásegíthet a mentális egészségünk, társas kapcsolataink és karrierünk magasabb szintre emeléséhez. Következő cikkünkben konkrét gyakorlatokat és tippeket mutatunk az önismeret fejlesztésére.
Ha szeretnél még többet megtudni az önismeretről, lépj be az Önazonos Vagyok Klubba!
