Manapság, ha valamilyen lelki elakadást tapasztalunk és megszületett bennünk a döntés, hogy magánrendelés keretében keresünk segítséget, egyre többféle szakember közül választhatunk. Segítséget kérőként egyáltalán nem könnyű eligazodni ezen a terepen.
Pszichológus vs. klinikai szakpszichológus
Rögtön adódik az első kérdés, hogy milyen képzettséggel rendelkezzen az adott szakember: pszichológust vagy klinikai szakpszichológust keressünk fel első körben?
Mindenekelőtt fontos leszögezni a két segítő közötti különbséget:
- A klinikai szakpszichológus/pszichoterapeuta MA szintű egyetemi diplomával és ráépített egészségügyi szakvizsgával is rendelkezik (diploma után 4 vagy 4+2 évet tanul). Alap pszichoterápiát/módszerspecifikus pszichoterápiát végezhet.
- A pszichológus MA szintű egyetemi diplomával rendelkezik, és tanácsadást végezhet.
Természetesen segítséget kérőként nem nekünk kell eldöntenünk, hogy tanácsadásra vagy pszichoterápiára van szükségünk. De szeretnék néhány szempontot felvetni, amelyek mentén a szakemberek is mérlegelni szokták ezt a kérdést. Ezeket azért lehet hasznos tudnunk, hogy ha esetleg a felkeresett szakember valaki máshoz irányít minket tovább, akkor jobban megértsük, erre miért van szükség.
Hogyan döntsünk pszichológus és klinikai szakpszichológus között?
A választ az adja, hogy milyen típusú az elakadás, amit tapasztalunk az életünkben.
Az első szempont, hogy van-e valamilyen diagnosztizálható pszichés problémánk. Például, ha a szorongás tüneteit tapasztaljuk, akkor az önmagában még nem jelent semmit arra vonatkozóan, hogy milyen szakember lesz a nekünk megfelelő.
Az elmondott tünetek alapján a szakembernek kell eldöntenie, hogy a tüneteink vélhetőleg kimerítik-e a DSM (mentális zavarok jegyzékét tartalmazó kézikönyv, mely alapján a diagnosztizálás történik) illetve a BNO által leírt valamely szorongásos zavar (például pánikzavar, generalizált szorongásos zavar) egyikét.
Amennyiben igen, és az adott tünet jelentős szenvedést, illetve funkcióromlást okoz az életünkben, akkor feltehetően pszichoterápiára lesz szükségünk. Ez egy olyan gyógyító beavatkozás, mely a pszichés tünetek csökkentését, a személyiség szervezettségének növelését célozza. És általában hosszabb időtartamot vesz igénybe.
A második szempont, hogy az adott elakadás mikor jelent meg az életünkben, és annak mekkora szeletét érinti. Ugyanis minél korábban jelent meg, és minél több életterületet érint, annál valószínűbb, hogy pszichoterápiára lesz szükség a változáshoz.
Ha azonban, például nemrég elvesztettük a munkahelyünket, emiatt krízishelyzetbe kerültünk, szakmailag kilátástalannak látjuk az életünket, és nem tudunk ezzel az érzéssel megküzdeni, miközben társas kapcsolatainkat működtetni tudjuk, akkor feltehetően tanácsadásra van szükségünk. A tanácsadás egy olyan, rövid időtartamú segítő folyamat, melyben egy pszichológiailag alapvetően egészséges személy aktuális, jól körülhatárolható fejlődési elakadása kerül a fókuszba.
Adél és Tamás példáján bemutatva
Egy-egy példán keresztül szeretném szemléltetni, hogy néha látszólag hasonló elakadás mögött különböző mélységű probléma húzódhat meg.
Képzeljünk el két egyetemistát: Adélt és Tamást! Az egyetemi tanácsadóban jelentkeznek teljesítményszorongás miatt, ami elmondásuk szerint akadályozza őket abban, hogy egyetemi tanulmányaikban előrehaladjanak.
Adél
Adél közgazdásznak készül, végzős hallgató az egyetemen. A korábbi években motiváltnak érezte magát, szépen haladt előre a tanulmányaiban. Az utolsó évhez érve azonban azt vette észre, hogy egyre jobban szorong a vizsgáktól, azokat halogatja. Előre fél attól, hogy hogyan fogja megállni a helyét a munka világában. A szorongás életének más területeit nem érinti, nagyon társaságkedvelőnek tartja magát, és vannak támogató baráti kapcsolatai.
A tanácsadási folyamat során kiderül, hogy Adél közgazdász családból származik. Bár eredetileg más pályát szeretett volna választani – építészmérnök akart lenni –, de engedett a szülői nyomásnak. Így végül a közgáz mellett döntött. Az elején tetszett neki, de egyre inkább azt érzi, ez nem az ő útja, szeretné megtalálni a saját hivatását. Viszont tart attól, hogy szülei mit szólnának egy váltáshoz. Ráadásul már annyi munkát beletett mostani tanulmányaiba…
A tanácsadási folyamat során a szorongás mögött a szülőkről való érzelmi leválás konfliktusa bomlik ki, a saját szakmai identitás megtalálásának és érvényesítésének kérdései kerülnek a fókuszba.
Tamás
Tamás villamosmérnöki pályára készül, tanulmányai felénél jár. Mindig is gondot okozott számára, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson: időnként nagy eredményekre képes, máskor viszont a minimumot sem tudja teljesíteni. Ez tanulmányi eredményeiben is meglátszik. Bizonyos tárgyakból ott jár, ahol az évfolyamtársai, míg más tárgyakat az első év óta tologat maga előtt.
Úgy tűnik, teljesítménye változó önértékelése mentén hullámzik. Ha valamilyen kudarc éri, könnyen leértékeli magát, erőteljes szorongás keríti hatalmába, melyen egyre fokozódó alkoholfogyasztással próbál úrrá lenni. Máskor azonban úgy érzi, bármit képes lenne elérni, évfolyamának legjobbjaként jellemzi magát. Bár társasági embernek vallja magát, kapcsolatai felszínesnek és konfliktusokkal telinek tűnnek. A szüleit nagyon teljesítménycentrikusnak tartja, ők sokszor elégedetlenek is vele, és ha nem hozza az elvárt eredményt, megszégyenítik.
Tamás esetében a teljesítményszorongás mögött egy sokkal átfogóbb probléma bontakozik ki, mely életének számos területét (teljesítmény, kapcsolatok) áthatja. A saját magáról alkotott képe töredezett, érzelmeinek és önértékelésének szabályozására nem képes, nem adaptív megküzdéseket alkalmaz (alkohol), melyek megváltoztatása inkább egy pszichoterápiás folyamattól várható, ezért továbbirányításra kerül sor.
Összegzés
Ahogy láthattuk, egyedül a hozott probléma alapján még nem feltétlen tudjuk megmondani, milyen beavatkozási formára van szükség. Ennek a megtalálásához számos tényezőt kell mérlegelni, melyek kibontásához szükség lehet 1-2 találkozásra az adott szakemberrel. Érdemes tehát ebben türelmesnek lennünk, hogy tényleg a számunkra megfelelő segítséget kaphassuk.
Továbbá előfordulhat olyan helyzet is, hogy bár továbbküldésre lenne szükség, ez mégsem tud azonnal megvalósulni, mivel esetleg nem találunk szabad kapacitással rendelkező klinikus szakembert. Ilyen esetben támogató jelleggel, a várakozás idejére tanácsadási folyamatra is sor kerülhet.
Ha egy kis megerősítésre van szükséged, lépj be az Önazonos Vagyok Klubba!
